SPECIÁLIS CSISZOLÁSI MÓDOK


2001-ben kezdtem el komolyan az ásvány csiszolást, azóta több ezer achátot és egyéb ásványt csiszoltam már meg, ezek többsége egy, sik lapot kapott. Éveken át ez a lapcsiszolás volt az egyetlen forma amit csiszoltam próbálva ezt minnél tökéletesebben megoldani. Ahogy nőtt a tapasztalatom úgy lettek egyre szebbek a csiszolatok.

Később kezdtem el foglalkozni a csiszolás egyéb, már komolyabb szakértelmet kivánó formáival ilyen volt a legelső Cabochonom, ami kör alakú volt, felülete ivesre csiszolva. Ezek után az ováli cabochonok következtek. Mártai achátokból páran már csiszoltak előttem is cabochonokat, a sok szin miatt ezek a darabok nagyon szép ékszerekké váltak. Mai napig szeretek magyar achátokból cabochont késziteni, szerencsére már profi, erre a célra gyártott gyémánt tárcsákkal dolgozhatok, ezekkel gyorsan tudok tökéletes darabokat késziteni. Ha már cadochon akkor beszereztem pár nyers nemesopált amiket igy csiszolnak már évszázadok óta, ez a csiszolási forma hozza ki az opálból a legszebb fényjátékot. Keménysége elmarad az achátétól, ráadásul érzékeny a hőre, savakra és még rideg is, viszont egy-egy szép darab minden fáradságért kárpótolja acsiszolót. Csiszolása nagy figyelmet igényel. Az opálok legtöbb esetben pár centis gyakrabban viszont csak pár mm-es, vékony lapocskák. Ezekből kell ugy csiszolni, hogy még az ékszerész be is tudja foglalni.

2006-ban megtanultam a gömb csiszolást, egy újabb forma, az eddig tanult csiszolásoktól teljesen eltérő, új tudást és gyépet igényelt. Kezdetnek márványt és labradoritot csiszoltam, utánnuk következtek az achátok is. Minden elkészült darab egy külön világ, ahogy fogatom a gömböt ugy változik a minta de mégis megmarad a folytonosság, mincsenek zavaró élek, törések. A csiszolási folyamat jellegzetessége, hogy nem golyót hanem gyömböt tudok késziteni ,ez a polirozás után látható igazán, fényben egyáltalán nincs a felületen horpadás, hiba.
Ahogy telik az idő ugy keresek újabb és újabb szerszámokat, tehnikákat, az internet ebben is nagy segitség, sajnos itthon alig van valami jele annak, hogy itt is csiszol valaki.
2008-ben elhatároztam, hogy leirom azt amit eddig megtanultam, tapasztaltam, kipróbáltam. Ebben ösztönzött az a dolog is, hogy a lapomat látogatók sokat kérdeztek a csiszolásról , amikre mindenkinek szivesen vélaszoltam. Az irás a végén egy, a csiszolást teljesen összefoglaló, majd 50 oldalas kis könyv lett pótolva ezzel az itthon hiányzó szakirodalmat. Külföldön sok ilyen könyv készült, ezekről még magyar nyelvre forditott kiadás sincs kis hazánkban.

2008 ősze. Már régóta szemezgettem a csiszolás legfelső fokával a fazettázással, szivesen kipróbáltam volna már, keresgéltem a forrásokat ahonnét gépet, csiszolóeszközöket vagy legalább egy könyvet tudtam volna beszerezni. Persze ezeket is külföldön találtam meg, a könyveket és a csiszoló szerszámokat egymás után meg is rendeltem de a gépek, komoly ára kicsit visszafogott tervem megvalósitásában. A legolcsóbb gép amit találtam 2000USD-volt, ez igy kezdetnek elég drága dolog lett volna. A müncheni nagy ásványbörzén sikerült szemügyre vennem több tipust ezekből a gépekből, igy az interneten látottakkal együtt már le tudtam ülni a tevzező asztalomhoz ahol hozzáláttam a saját gépem papirra vetéséhez. Többféle tervet készitettem, fejben próbáltam elképzelni, hogyan is működne a gép. Pár hónap gondolkozás, módositás, fejlesztés után megszületett a végleges forma. Mostmár csak keresni kellett egy olyan embert aki elkésziti a kicsit sem egyszerű alkartészeket, ehhez számitógép vezérelt marógépre volt szükség. Az ismerősi körön belül végre sikerült találni vállalkozót aki legyártotta az alkatrészeket.
Amikor kézbekaptam a darabokat és elkezdtem összerakni a gépet több nehézség is közbejött, de végül minden akatrész és kellék meglett. Mire leesett az első hó addigra készen ált a gép a próbára. Az interneten találtam különdöző csiszolási diagrammokat amik segitségével nekiláttam a csiszolásnak. Az első próbadarab egy narancs szinű üveg volt amit Botos Péter barátomtól kaptam másik ,15 különböző szinű üveggel együtt. A próba viszonylag jól sikerült, a polirozás még hagyott maga után némi kivetni valót. Ezek után sorra készültek el a különböző formájú csiszolatok, volt közöttük 3, 4, 5, 6, 8 és 16 szögű is. A legnehezebb fora a smaragd csiszolás ahol az alap egy téglalap aminek a sarkai is le vannak törve. A csiszolás közben folyamatosan állitgatni kell a gép magasságát. sok időt és koncentrálást igénylő munka. Az üveg csiszolása után elővettem pár, a Mátrában gyüjtött viztiszta hegyikristályt amiket vágás után ugyancsak megcsiszoltam. A hegyikristály már keményebb az üvegnél, sokkal szebben csiszolható, ezen kivül megvannak azoka a szögek amik legjobban kihozzák a kő tulajdonságait. Minden fazettázható ásványnak megvannak ezek a szögeik. Az eddig elkészült csiszolatok közül az egyik kiemelkedő darabom egy 14mm átmérőjű amerikai hegyiristály ami a "portugál csiszolás" szerint készült, 161 fazettát tartalmaz. Igaz kicsit elmarad az eddig látott 860 fazettátől amit egy gömbre csiszoltak, de igy kezdetnek nem rossz :-)
Az alábbi linkeken bővebben is lehet olvasni a csiszolásokról.

FAZETTÁZÁS
GÖMB CSISZOLÁS